A keresztanyák országa - Róna Péter,Financial Timesban,Pennsylvania Egyetemen,Schroders Bank,Henry Schroder Bank,Trust Co,Első Magyar Alapítvány,Miközben Magyarország,ELTE Jogi Karának,Magyar Nemzeti Bank,Tudtommal Brüszszel,Magyarország Fejlesztési Tervre,Magyarország Fejlesztési Terv,Romano Prodi,Nagy József,Nemzeti Hírháló, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A keresztanyák országa

2008-01-05 09:47:42, szombat

	A keresztanyák országa 2008.01.05. Róna Péter a magyar gazdaságról Publikál külföldön és itthon. Nemrégiben jelent meg cikke a Financial Timesban és a Népszavában. Utóbbi írása a következő mondattal zárul: "Előbb-utóbb valami vagy bedől, vagy megdől." Nem éppen optimista, egyebek mellett azt állítja: 2025 előtt aligha lesz eurója Magyarországnak. Róna Péter (1942) 1956-ban emigrált. Előbb a Pennsylvania Egyetemen (1964), majd Oxfordban szerez gazdaságtörténészi diplomát (1966). 1969-től egy washingtoni ügyvédi irodában dolgozik, majd a kereskedelmi minisztérium úgynevezett közvetlen külföldi befektetések osztályának jogtanácsosa. 1971-től a Schroders Bank munkatársa, 1986-tól 1990-ig a J. Henry Schroder Bank & Trust Co. elnök-vezérigazgatója. 1990 és 2004 között a magyarországi befektetésekkel foglalkozó Első Magyar Alapítvány elnök-vezérigazgatója. Mi az a valami, ami vagy bedől, vagy megdől? Vagy bedől a gazdaság, vagy megdől a jelenlegi gazdasági modell. Mit takar önnél az, hogy bedől a gazdaság? Amikor odáig fajul a helyzet, hogy Magyarország nem kap hitelt, és fizetésképtelenné válik. A jelenleginél nehezebb helyzeteket is túlélt az állam. Ráadásul most - a megszorítások következtében - javulóban a költségvetési egyensúly. Átmenetileg. Ugyanis a rendszerváltás óta regnált kormányok egyike sem volt képes érdemben tenni az országot sújtó legnagyobb tehertétel, az inaktivitás ellen. Magyarország 1990 körül elvesztett - visszafogott becslések szerint - 1 millió 200 ezer munkahelyet. Az EU-ban a munkavállaló korúak, vagyis a 14-65 életév közöttiek 70,9 százaléka van állásban, Magyarországon mindössze 54 százalék az arány. A különbség egymillió munkahely. A KSH szerint 1991-92 óta mindössze 3,9 millió magyar dolgozik. Legalábbis hivatalosan. Feketén viszont további százezrek, ha nem milliók. Megvan a különbség. Csakhogy aki fusizik, az nem fizet közterhet, viszont felveszi a segélyeket. Többségük nem tehet mást. Örül, ha illegálisan, minimálbérnél kevesebbért kap munkát, és este jut kenyérre a családnak, netán neki magának is egy felesre. Ők nem csalók, hanem sarokba szorított szerencsétlenek. Így igaz. Tegyük hozzá: ha a munkáltató hivatalosan foglalkoztatná őket, becsukhatná a boltot, mert a pluszterheket nem tudná kitermelni. A többi exszocialista ország képes volt visszaemelni a legális gazdaságba a rendszerváltás idején munkanélkülivé lett embereket? Miközben Magyarország az utóbbi 15 évben mindössze 75 ezer főt emelt viszsza az 1,2 millióból, tehát statisztikailag szinte semmit, a többi volt szocialista állam 40-60-70 százalékot. Miben vagyunk gyengébbek a cseheknél, a szlovákoknál, a lengyeleknél? A magyar munkaerő képzetlenebb mindnél: a teljes "munkaerő-állomány" csaknem felének nincs piacképes képzettsége. Sok jó szakmunkás kellene, esztergályos, vízvezeték-szerelő? És rengeteg középszintű, 5-10-15 ember tevékenységéért felelős vezető: gyárba műszakvezető, bankba osztályvezető. Óriási hiány van belőlük. Ma a multik maguk képzik középkádereiket, ahelyett hogy az iskolák "állítanák elő" ezt a réteget. Az ELTE Jogi Karának szenátusában tagtársam a T-Com jogi osztályának a vezetője. Panaszkodik: az egyetemet nem érdekli, milyen szaktudású diplomásra van kereslet. Miért nem alkalmazkodik az oktatás a gazdaság igényeihez? Mert a magyar társadalom és politika abban a tévhitben él, hogy oktatásunk színvonala megfelel a kor követelményeinek. Oktatásunk persze pont olyan, mint maga az ország. Fejlett államokban a rendszer intézményesen garantál szociális, kulturális, polgári és egyéb jogokat. És hogyan intéződnek az ügyek nálunk? Az emberek a kapcsolatrendszerük révén próbálják érvényesíteni az érdekeiket. Itt abba nőtt bele a polgár, hogy ha valamit el akar érni, nem az az első kérdése, mit tudok, hanem az, hogy kit ismerek. Ne tanulj, fiam, hanem netvörköt építs? Úgy. A magyar ember élete gyakorlatilag kapcsolatrendszere megszervezéséből áll. Természetesen a gazdaság sem különb. Ezért írtam: meg kell dőlnie. Pécsett az egyetem gazdasági tanácsának vagyok az alelnöke. Tudja, mi történik, ha nézetkülönbség támad a karok között? Mindenki rohan Pestre a szakállamtitkárhoz. Aki persze nem magával a problémával foglalkozik, hanem a minisztérium kapcsolati hálójának karbantartásával. Döbbenetes. És ez megy mindenütt. Hozok egy saját példát. Sokáig éltem Amerikában, amikor hazatelepültem, honosítani kívántam a jogosítványomat. Kaposváron lakom, van ott egy kis birtokom, bementem a helyi okmányirodába, és átnyújtottam az ügyintézőnek a New York-i jogsimat, hogy szeretnék egy magyart is. Azt a választ kaptam, hogy nem tud segíteni, tegyem le itthon is a vizsgát. De hát, hölgyem - szólok én -, létezik egy államközi megállapodás az USA és Magyarország között, tessék, itt a weboldal címe, csak rá kell kattintani... "Lesz szíves odébb állni, ne szórakozzon velem, hosszú a sor, ismétlem, tegye le azt a vizsgát." Mesélem otthon a lovászlánynak, mi történt... Lovászlánynak? Lovászlánynak. Szeretek lovagolni... Na, szóval mondja nekem a lovászlány, hogy a hivatalban dolgozik a keresztanyja, megkérdezi tőle, mit lehet tenni. A keresztanya el is intézte, hogy az okmányiroda vezetője útbaigazítást kérjen Budapesttől. Budapest pedig elmagyarázta neki, hogy igazam van, mire szépen megkaptam a magyar jogosítványt. Kár, hogy nincs mindenkinek lovászlánya. Valamilyen lovászlánya szinte mindenkinek van - és az ismerős ismerősének az ismerőse elintéz valamit, ami egyébként járna. A magyar politika is lovászlányok játéka: kizárólag kapcsolatrendszerben gondolkodik. Ezért vélem úgy, hogy visszavonhatatlanul megbukott. Sajnos hiányzik az a szellemi infrastruktúra, amely visszaterelné a helyes útra a politikusokat. Nincs, aki kiigazítson, nincs, aki azt mondaná, hogy nagy marhaság, amit most csinálsz, miniszterelnök úr. A tudomány dolga volna a kiigazítás? Persze. A legjobb példa az euró bevezetése körüli hajcihő. A Financial Timesban is megírtam: a politikusok elhitették egész Magyarországgal, hogy érdekünk az euró mielőbbi bevezetése. Kormánypártok és ellenzék, valamint mind a hat nagy magyar egyetem gazdasági tanszéke és persze a Magyar Nemzeti Bank is lelkesen részt vesz az euró körüli mítoszépítésben. Miért lenne mítosz? Nem érdekünk teljesíteni a maastrichti kritériumokat: csökkenteni az inflációt, a költségvetési és az államháztartási hiányt? Nobel-díjas közgazdászok már a hatvanas években kidolgozták a valutaövezethez csatlakozás szakirodalmát. Beszélnek úgynevezett nominálkonvergenciáról - ezek az ön által is említett kritériumok - és reálkonvergenciáról. Utóbbin azt értjük, hogy a csatlakozni kívánó ország gazdasága, munkaerőpiaca, jogrendszere felzárkózzék a valutaövezet struktúrájához. Tudtommal Brüszszel "csupán" azt követeli meg, hogy csökkenjen a hiány, mérséklődjék az infláció. Tévedés. Brüsszel nyolc éve szajkózza, hogy a gazdaság felzárkózása - tehát a reálkonvergencia - nélkül nem enged be minket az euróövezetbe. A magyar GDP, vagyis az egy főre jutó nemzeti össztermék az uniós átlag mindössze 53 százaléka: egy átlag magyar feleannyi értéket állít elő, mint mondjuk egy berlini. A mai napig virulnak nálunk a szocializmus gazdasági mechanizmusai, csak rájuk ragasztottuk a piacgazdaság címkéjét. A magyar GDP jelentős részét a multik termelik. Tőlük eltekintve a magyar gazdaság gyakorlatilag az, ami volt. Politikusaink arról szónokolnak, hogy 3 százalék alá kell szorítani az inflációt, miközben a felzárkózás folyamata önmagában plusz évi 2-3 százalék pénzromlást generál. Vagyis ha teljesítjük a maastrichti feltételeket, lemondunk a felzárkózásról, következésképpen nem lesz eurónk. Viszont ha nem teljesítjük, akkor meg azért nem lesz eurónk. Ez nem hangzik jól. Nem. Mi van, ha csatlakozunk az eurózónához, és a közösségi valutával a zsebünkben próbáljuk közelíteni az EU-átlagot? Úgy járnánk, mint a németek az újraegyesítéssel: a nyugatnémet gazdaság kis híján belerokkant a keletnémetek "befogadásába", a "demokratikus" márka egy az egyben való átváltásába. Ráadásul bennünket nem fog megmenteni a "gazdag nyugati testvér". Az uniós valuta nemcsak gazdasági, hanem politikai, lélektani kérdés is. Brüsszel megteheti, hogy nem ad eurót, miután bevitt minket az EU-ba, és multijai elfoglalták az új csatlakozók által kínált piacot? Meg is teszi. Mert ismeri a német példát, és tudja, hogy annak idején a görög és a portugál gazdaságnak is ártott a korai euró. Addig magyarázza, amíg meg nem értjük: "Méreg nektek az euró! Ha felkészületlenül vezetitek be, leáll a felzárkózás, és kezelhetetlen társadalmi feszültségek gerjednek, ami már az egész unióra kihat. Ebből nem kérünk, és te se kérj." Ön szerint mikor lesz eurónk? Az európai jegybank idén publikált tanulmánya 2025-re várja, hogy a magyarok, a csehek, a szlovákok és a lengyelek "megérnek" a közös valutára. 2025? 2025. Ha egyáltalán. Mikorra várja, hogy a magyar gazdaság bedől, vagyis fizetésképtelenné válik? Öt éven belül. A napokban bejelentett 1 százalékos GDP-növekedés az EU legalacsonyabbja, ráadásul az infláció rosszabb még a vártnál is. Ezek azt mutatják, hogy a termelés növekedéséhez szükséges képzett munkaerő kimerült, a fogyasztásra alapozott növekedés pedig a megszorítások következtében beszűkült. Na de, most jön 7000 milliárd forint az EU-tól az Új Magyarország Fejlesztési Tervre. Sok pénz, amelyet a politika szétszór majd a kapcsolati hálók mentén, bármelyik oldal van is hatalmon. Lesz egy enyhe "jóérzési periódus" 2009-ben, kell az a választások előtt, de amikor a pénz elúszik, nincs tovább - a gazdaság növekedéséhez szükséges tényezőket az Új Magyarország Fejlesztési Terv sem építi fel. Mi jön a bedőlés után? A jelenlegi gazdasági, kulturális, szellemi, oktatási, politikai elit végképp elveszíti hitelességét, eltűnik a színről, s jön az új elit. Honnan? Európából. Keresztes lovagok 2.? Akár... Az EU hatalomra segíti majd azt a társaságot, amely hűségesen végrehajtja Brüsszel utasításait. Már a jelenlegi kormányt is EU-szolgalelkűséggel vádolja a jobboldal. Sajnos alaptalanul. Brüsszel megmondja, mit kellene tennünk, s mi nem hallgatunk rá. Kiváló barátom, Romano Prodi olasz kormányfő - én voltam az esküvői tanúja - meséli nekem, ahányszor csak találkozunk, hogy a magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk. 2007.11.26., 2007. évfolyam, 47. szám Nagy József - 168 Óra, Nemzeti Hírháló

0 komment , kategória: Általános

Címkék: reálkonvergencia, megszervezéséből, követelményeinek, karbantartásával, felkészületlenül, újraegyesítéssel, következésképpen, legalacsonyabbja, magyarországnak, vezérigazgatója, jogosítványomat, befektetésekkel, szerencsétlenek, mítoszépítésben, tevékenységéért, államháztartási, valutaövezethez, középkádereiket, statisztikailag, magyarországgal, rendszerváltás, magyarországon, hazatelepültem, nézetkülönbség, munkanélkülivé, struktúrájához, infrastruktúra, felzárkózásról, miniszterelnök, foglalkoztatná, lovászlánynak, következtében, politikusaink, okmányirodába, megszorítások, politikusokat, keresztanyák országa, magyar gazdaságról, következő mondattal, washingtoni ügyvédi, kereskedelmi minisztérium, magyarországi befektetésekkel, jelenlegi gazdasági, jelenleginél nehezebb, megszorítások következtében, költségvetési egyensúly, országot sújtó, inaktivitás ellen, munkavállaló korúak, 14-65 életév, különbség egymillió, munkáltató hivatalosan, Róna Péter, Financial Timesban, Pennsylvania Egyetemen, Schroders Bank, Henry Schroder Bank, Trust Co, Első Magyar Alapítvány, Miközben Magyarország, ELTE Jogi Karának, Magyar Nemzeti Bank, Tudtommal Brüszszel, Magyarország Fejlesztési Tervre, Magyarország Fejlesztési Terv, Romano Prodi, Nagy József, Nemzeti Hírháló,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]